A Petőfi-dagerrotípia digitalizálása

A Petőfi dagerrotípiát jelenlegi ismereteink szerint Egressy Gábor színész, amatőr dagerrotipista készíthette 1845 nyarán. Mérete nem szabványos, 64 x 84 mm, “hatod”- és “nyolcadlemez” közötti. Ezüstözött rézlemezében a lemezkészítő „G.R.B” fémjele és az ezüsttartalomra utaló 40-es szám (amely jelzi,...

Tovább olvasom →

Történelmi levelek kézbesítése a digitális korszakban

A Brit Nemzeti Postamúzeum 1966-ban nyílt meg Londonban, a GPO székházában. Amikor 1990-es években bezárták az épületet, a múzeumot leállították, és a gyűjteményeket raktárba helyezték tárolták. 2004-ben alapították meg a The Postal Heritage Trust-ot, hogy kezeljék a gyűjteményeket és...

Tovább olvasom →

Sekonic Spectromaster C7000

A Sekonic Spectomaster C-7000 hordozható kézi spektrométert kifejezetten ipari használatra tervezték. Segítségével minden ismert látható fényforrás (LED, HMI, fluoreszcens, és a természetes fényspektrum) nanométeres pontossággal mérhető. A Sekonic CMOS lineáris képérzékelő kialakításával és nagy, 4,3 hüvelyk méretű érintőképernyős, színes kijelzőjével...

Tovább olvasom →

Nanguang COMBO 200

Nanguang COMBO 200   A Nanguang COMBO 200 egy nagy felületen, egyenletes fénykibocsájtással dolgozó folyamatos fényű, professzionális ledpanel, amely ideális nagy felületű, sík-és térbeli műtárgyak egyenletes bevilágítására. Az elegáns kialakítású, helytakarékos (mindössze 3cm vastagságú), könnyen hordozható, ütés- és hőálló, így akár külső...

Tovább olvasom →

Miért a Phase One iXG a digitalizálás legalkalmasabb eszköze?

iXG – professzionális képrögzítő megoldás ipari teljesítménnyel és 100MP felbontással A kulturális intézményeknek meghatározó feladata a tökéletességre törekvés gyűjteményük megőrzésében. A Phase One biztosítja az igényeknek leginkább megfelelő intelligens képrögzítési megoldásokat, amelyek a nagy volumenű digitalizálási folyamatok gyors és pontos...

Tovább olvasom →

INSITU

A „Muzeum@Digit” Múzeumi Digitális Konferencia 2017-ben, ötödik alkalommal került megrendezésre a Magyar Nemzeti Múzeum Országos Muzeológiai Módszertani és Információs Központ által. A Muzeum@Digit fókuszában – eredeti koncepciójához híven – 2017-ben is a digitális megújulás, az innováció, a trendek és tapasztalatok...

Tovább olvasom →

Le kell fotózni, mielőtt elpusztul – de nem mindegy, hogyan

Beszélgetés Peti Péter fotográfussal Sokszor hallani a digitalizálás kifejezést mostanában, de mit jelent pontosan? Gyakori tévedés, hogy a műtárgy lefotózását azonosítják a digitalizálással. Ha egy múzeum vagy gyűjtemény fényképet készít egy műtárgyról, az általában valamilyen konkrét célra történik, pl. egy kiállítás...

Tovább olvasom →

Eredmény a kutatásban egy kódexlap digitalizálása nyomán

Beszélgetés Horváth Ivánnal, az ELTE irodalomtörténész professzorával a saját kutatásai kapcsán arról, hogy a kulturális értékeink digitalizálása és hozzáférhetővé tétele hogyan hat a tudományos életre. Mióta tudjuk, hogy a legkorábbi ismert magyar vers, az Ómagyar Mária-siralom ott lapul a Leuveni-kódexben? Véletlenül...

Tovább olvasom →

A fényképezés története bélyegeken

A Magyar Fotográfiai Múzeumnak van egy kicsi, de különleges gyűjteménye a hatalmas anyagán belül. Nem fotók. Bélyegek, amelyek a fényképezés történetéből villantanak fel egy-egy izgalmas aspektust. Olyanokat is, amelyeket már elképzelni sem tudunk ma, amikor a digitális fényképezés az...

Tovább olvasom →

Fotogrammetria: lépjünk be a műtárgyak terébe – virtuálisan

A távérzékelés nem a parafenomének trükkje. Összefoglaló kifejezéssel így nevezünk minden olyan adatgyűjtési és –feldolgozási módszert, amelynek során egy tárgyat vagy akár egy nagy földterületet messziről, közvetlen érintkezés nélkül mérnek fel. Ennek egyik fontos eljárása a fotogrammetria. A nevéből...

Tovább olvasom →