A Petőfi-dagerrotípia digitalizálása

A Petőfi dagerrotípiát jelenlegi ismereteink szerint Egressy Gábor színész, amatőr dagerrotipista készíthette 1845 nyarán. Mérete nem szabványos, 64 x 84 mm, “hatod”- és “nyolcadlemez” közötti. Ezüstözött rézlemezében a lemezkészítő „G.R.B” fémjele és az ezüsttartalomra utaló 40-es szám (amely jelzi, hogy az ezüstözött rézlemez teljes tömegének 1/40-ed része az ezüst) található. A hányatott sorsú képet az elkészülte óta eltelt mintegy 173 esztendőben sok károsodás érte. Az eltelt idő alatt többen is tettek kísérletet a kép reprodukálására, 1955-ben Escher Károly is restaurálta. Jelenleg a Petőfi Irodalmi Múzeum fotógyűjteményének kezelésében áll, állapotának megőrzéséért Ormos József és egy kollegája által készített, a korabeli magyarországi dagerrotip csomagolások stílusában készült konzerválócsomagolás felelős.

a képösszehasonlító bal oldalán az eddigi legjobb digitális felvétel (forrás: Wikiépdia), jobb oldalán a PhaseOne kamerarendszerrel készített reprodukció

A fényérzékeny vegyülettel, jód-brómmal bevont ezüstözött rézlemezen, higanygőz segítségével készült dagerrotípia a technikára jellemző módon, alanyát oldalfordítottan jeleníti meg. A felvétel expozíciós ideje (az akkori technológiai lehetőségeket figyelembe véve) körülbelül 10–60 másodperc lehetett.

A daggerotípia különösen érzékeny a fizikai behatásokra: érintés, törlés hatására a kép megsemmisülhet, a lemez szélein rétegleválás indulhat meg. A kép mozgatásából és helytelen tárolásából adódó fizikai behatáson túl különösen érzékeny a levegőben lévő kénre és egyéb szennyező anyagokra, amelyek hatására ezüstoxid vagy ezüstszulfid kicsapódás megy végbe. A levegő hatására lezajló kémiai folyamatok következménye a kép lassú, folyamatos elsötétedése, kritikus esetben a teljes eltűnése. A daggerotípiák esetén emiatt különösen fontos a légmentes, savmentes közegben történő tárolás.

A Petőfi dagerrotipiát célszerű folyamatosan másolni a rendelkezésre álló legkorszerűbb technikával. Mivel denzitása változásai egyelőre nem kontrollálhatók, a denzitométer nem alkalmas eszköz ennél a technikánál, viszont az esetében talán többször is alkalmazott ciánkális tisztítás (az általa eredetileg okozott károsodáson túl) további romlási folyamat forrása lehet. Az újabb fényképezési módszerek alkalmazásának a jel-zaj viszony javítása lehet a célja a reprodukción, hogy több látsszon Petőfiből és kevesebb a külső mechanikai sérülésekből, karcokból és a különféle vegyi károsodásokból.

A Tripont Kulturális Örökség Digitalizálásért felelős üzletága 2018 januárjában a Petőfi Irodalmi Múzeum digitalizáló fotóműtermében kísérletet tett a Petőfi dagerotípia a PhaseOne XF IQ280 kamerarendszerrel történő megörökítésére. Az eredmény önmagáért beszél. A valaha készített legrészletgazdagabb, az eredeti felvétel részleteit leginkább feltáró felvétel készülhetett így el.

További részletek ismerhetők meg:

Flesch Bálint: Kísérlet a Petőfi dagerrotip szerzőjének megállapítására dagerrotip lemezek adatainak számitógépes értékelése segítségével

Szentmártoni Szabó Géza: “Tükör által homályosan” Petőfi dagerrotip arcképe

Videó: Petőfi dagerrotípiája 2018. január 20.
Az előadás hangfelvétele megvideósítva, 70 perc.
Előad: Szentmártoni Szabó Géza irodalomtörténész,
Vendég: Flesch Bálint fényképész, fotókonzervátor

Oszd meg: Facebook Google Plus Email

Írj egy kommentet

Használhatod ezeket a tagokat:: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>